![translation](https://cdn.durumis.com/common/trans.png)
Ez egy AI által fordított bejegyzés.
A gazdasági szabadság kritériumai
- Írás nyelve: Koreai
- •
-
Referencia ország: Minden ország
- •
- Gazdaság
Válasszon nyelvet
A durumis AI által összefoglalt szöveg
- A gazdasági szabadság iránti érdeklődés növekedése miatt sokan álmodnak arról, hogy "önmagukért éljenek".
- De az szükséges, hogy elgondolkodjunk azon, hogy mennyi pénzre van szükség a gazdasági szabadsághoz, és hogy hogyan érhető el.
- Különösen fontos, hogy felhagyjunk a kapzsisággal, és reálisan kiszámoljuk a gazdasági szabadsághoz szükséges költségeket magunknak.
Az egyik legújabb trend a gazdasági szabadság.
A YOLO (You Only Live Once) néven ismert, homályos gazdasági szabadság koncepciója megjelenésével
az alacsony kamatok és a likvid piac légköre mellett a sikeres befektetéseket végző munkavállalók korán nyugdíjba vonulnak, a FIRE (Financial Independent Retire Early) pedig a gazdasági szabadság fogalmát konkrétabbá teszi.
Az élet csak egyszer adatik meg!
Élvezd a gazdasági szabadságot, és csak egyszer élsz!
Ne élj másoknak, hanem élj magadnak!
Ez az, amiről sok ember álmodik
a gazdasági szabadság életmódja.
A gazdasági szabadság homályos fogalmát
mennyi pénzben lehetne kifejezni, amivel a fizetését helyettesíthetné?
Ötszáz euró havonta, kétezer euró havonta, három ezer euró havonta?
Szerintem a válasz... „Ez mindenkinél más.”
Nincs szükség mások elvárásaira.
Fontos, hogy tudjuk, mennyi a mi szabványunk,
fontos, hogy részletesen elgondolkodjunk rajta.
Nem homályos számok, hanem konkrét
rögzített költségek + változó költségek + szabadelvű költségek, külön kellene gondolkozni rajtuk.
Rögzített költségek = alapvető költségek, mint például a közüzemi díjak, a biztosítás díjai (+ egészségbiztosítás), a tandíjak, a közlekedési költségek, a ruházati költségek, az élelmiszerköltségek stb.,
Változó költségek = esküvői ajándékok, szülők születésnapjai, egészségügyi vizsgálatok, utazás, flex kiadások és
Szabad költségek = ha a rögzített és a változó költségek kifizetése után még van pénzünk, akkor van hely a szabadelvűségnek,
ezért meg kellene hagyni egy bizonyos összeget.
Ez a három költség mindenkinél más.
A referencia összeg mindenkinél más, de úgy gondoljuk, hogy „minél több, annál jobb”
fontos.
A probléma az „annál jobb”, ha többet akarunk,
túl sok időt és energiát kell befektetnünk.
A legtöbb esetben még akkor is
nem érik el a célt.
Itt kell lazítani
lelkiállapotra van szükségünk.
Ez a lelkiállapot vagy állapot, „a kapzsiság legyőzése”
egy igazán „nehéz” lelkiállapot.
A lazítás elve alapján
a mi konkrét
gazdasági szabadságunk költségét kell kiszámítanunk.